# A tárgyi eszközök értékcsökkenése és elszámolása

Részletes útmutató a tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásához a számviteli törvény szerint. Ismerje meg a leírási módszereket és a 2024-es új, kisértékű értékhatárt!

**Published:** 2026-07-02  
**Updated:** 2026-07-02  
**Source:** https://journal.azta.ai/hu/targyi-eszkozok-ertekcsokkenes-elszamolas

---

> A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása kulcsfontosságú a vállalkozások valós vagyoni helyzetének bemutatásához. Ebből a cikkből részletesen megismerheti a 2000. évi C. törvény hatályos szabályait, a választható leírási módszereket, a 2024-től érvényes 200 000 forintos kisértékű értékhatárt, valamint a helyes könyvelési és bemutatási lépéseket.

A tárgyi eszközök értékcsökkenését a beszerzési érték és a maradványérték különbözeteként, a hasznos élettartam alatt kell elosztani és költségként elszámolni. A folyamatot a vállalkozás az eszköz üzembe helyezésétől kezdi meg a számviteli politikában rögzített leírási módszer alapján. A könyvelés során a terv szerinti értékcsökkenést rendszeresen, míg a terven felüli értékcsökkenést a piaci érték tartós csökkenésekor vagy sérüléskor kell elszámolni.

## Legfontosabb tudnivalók az értékcsökkenésről

Az értékcsökkenés elszámolása a tárgyi eszközök elhasználódásának folyamatos és szisztematikus költségkénti elismerését takarja a vállalkozás tevékenysége során.

1. A 2000. évi C. törvény előírásai alapozzák meg az amortizáció tervezését és elszámolását.
2. Az értékcsökkenés alapját a bruttó bekerülési érték és a tervezett maradványérték határozza meg.
3. A legfrissebb szabályok szerint 2024-től 200 000 forintra emelkedett a kisértékű eszközök egyösszegű leírási határa.

## Hogyan működik az értékcsökkenés a számvitelben?

A számvitelben az amortizáció az eszközök bekerülési értékének felosztása a hasznos élettartamuk alatt, igazodva az óvatosság és a valós bemutatás elvéhez.

1. A 2000. évi C. törvény 52. §-a kimondja, hogy az értékcsökkenést a tervezett használat éveire kell felosztani.
2. Az elszámolás célja, hogy a tárgyi eszközök csökkenő értéke folyamatosan megjelenjen a vállalkozás mérlegében.
3. Az amortizáció csökkenti az adózás előtti eredményt, így közvetlen adómódosító hatással bír.

## Mik a legfontosabb alapfogalmak?

Az amortizáció pontos elszámolásához elengedhetetlen a bruttó érték, a maradványérték, a nettó érték és a hasznos élettartam fogalmának tisztázása.

1. **Bruttó érték**: Az eszköz bekerülési értékét jelenti, amely a beszerzési vagy előállítási költségeket tartalmazza.
2. **Maradványérték**: A hasznos élettartam végén az eszközből várhatóan realizálható értékesítési ár, csökkentve a becsült felszámolási költségekkel.
3. **Nettó érték**: A bruttó érték és az eddig elszámolt halmozott értékcsökkenés különbözete, amely megegyezik a könyv szerinti értékkel.
4. **Hasznos élettartam**: Az az időszak, amely alatt a vállalkozás az eszközt várhatóan gazdasági tevékenységre használja.

## Milyen leírási módszereket választhatunk?

A vállalkozások a számviteli politikában rögzített lineáris, degresszív vagy teljesítményarányos módszer alkalmazásával határozhatják meg a tárgyi eszközök éves értékcsökkenését.

| Módszer | Leírás | Jellemző alkalmazás |
| --- | --- | --- |
| Lineáris | Minden évben azonos összegű leírás történik a bruttó érték és a hasznos élettartam alapján. | A legegyszerűbb és legelterjedtebb elszámolási mód a hazai vállalkozások körében. |
| Degresszív | Az évek előrehaladtával folyamatosan csökkenő összegű értékcsökkenést számolnak el. | A gyorsan avuló, gyorsan változó technológiát képviselő eszközöknél alkalmazzák. |
| Teljesítményarányos | A tényleges fizikai használat, mérőszámok vagy teljesítményértékek alapján történik a leírás. | Jellemzően nagy értékű gépek és gépjárművek amortizációjára alkalmas módszer. |

## Mikor és hogyan kell könyvelni az amortizációt?

Az amortizációt az eszköz üzembe helyezését követően kell elszámolni a megfelelő bizonylatok alapján, a költségek és az eszközkontók egyidejű érintésével.

1. Az üzembe helyezést minden esetben hitelt érdemlő, hivatalosan aláírt **üzembe helyezési bizonylat** kiállításával kell dokumentálni.
2. Az értékcsökkenés elszámolása a **T 571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás** és a **K 129/139/149 Értékcsökkenés** számlákon történik.
3. A folyamat következtében a vállalkozás eredménye csökken, miközben az eszközök könyv szerinti értéke is folyamatosan mérséklődik.

## Mikor nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés?

Bizonyos vagyonelemeknél, amelyek az idő múlásával nem veszítik el az értéküket, törvényileg tilos a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása.

1. A földterületek, telkek, erdők és képzőművészeti alkotások esetében nem számolható el rendes amortizáció.
2. A régészeti leletek és az üzembe nem helyezett beruházások után szintén tilos terv szerinti értékcsökkenést megállapítani.
3. Nem számolható el továbbá amortizáció arra az eszközre, amely már elérte a tervezett maradványértékét vagy teljesen leíródott.

## Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni?

Terven felüli értékcsökkenést kötelező elszámolni, ha az eszköz értéke tartósan és jelentősen lecsökken a piaci változások vagy fizikai sérülések miatt.

1. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke tartósan magasabb a mérlegkészítéskori piaci értékénél, leírást kell eszközölni.
2. Sérülés, megsemmisülés, feleslegessé válás vagy hiány esetén a könyv szerinti értéket azonnal csökkenteni kötelező.
3. Ha a leírás okai a későbbiekben megszűnnek, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni a terv szerinti nettó értékig.

## Mi a szabály a 200 000 Ft alatti kisértékű eszközökre?

A 200 000 forintot meg nem haladó egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök esetében a számviteli törvény lehetőséget ad az egyösszegű leírásra.

1. A 2024. január 1-jén hatályba lépett módosítás szerint az egyösszegű elszámolás értékhatára 100 000 forintról 200 000 forintra emelkedett.
2. Az egyösszegű leírást a használatbavétel, azaz az üzembe helyezés évében lehet teljes egészében elszámolni költségként.
3. Ennek alkalmazásáról és a pontos feltételekről a vállalkozásnak a saját számviteli politikájában kell önállóan határoznia.

## Mit kell bemutatni a kiegészítő mellékletben?

A számviteli törvény 92. §-a alapján az éves beszámoló kiegészítő mellékletében részletesen be kell mutatni a tárgyi eszközök állományának változásait.

1. Kötelező rögzíteni az eszközcsoportok nyitó és záró bruttó értékét, valamint a halmozott értékcsökkenés alakulását.
2. Be kell mutatni a tárgyévi terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenések összegét és azok részleteit.
3. Fel kell tüntetni az eszközök beszerzése, aktiválása, értékesítése és selejtezése miatti állományváltozásokat is.

### Visszaírható-e a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés?

Igen, a 2000. évi C. törvény szerint, amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a különbözetet legfeljebb a tervezett terv szerinti nettó értékig vissza kell írni.

### Leírható-e teljesen nullára egy eszköz könyv szerinti értéke?

Igen, ha az eszköznek nincs tervezett maradványértéke, a könyv szerinti értéke az élettartam végén nullára csökkenhet, de a nyilvántartásban továbbra is szerepelnie kell.

### Módosítani kell-e a számviteli politikát a 200 000 Ft-os értékhatár miatt?

Igen, amennyiben a vállalkozás élni kíván a 2024-től érvényes, megemelt 200 000 forintos kisértékű leírási lehetőséggel, kötelező ennek megfelelően módosítania a számviteli politikáját.

### Mikor kell elindítani az értékcsökkenés elszámolását a vásárlás után?

Az értékcsökkenési leírás elszámolását az eszköz tényleges üzembe helyezésének (aktiválásának) napjától kell megkezdeni, nem pedig a vásárlás vagy a számla kiállításának napjával.