# Két teljes állás egyszerre: Hol a határ a törvény szerint?

Magyarországon a jogszabályok nem tiltják a párhuzamos munkavégzést, de a két teljes munkaidős állás fenntartása szigorú összeférhetetlenségi, pihenőidős és adózási szabályokba ütközhet. Mutatjuk a legfontosabb munkajogi tudnivalókat.

**Published:** 2026-07-02  
**Updated:** 2026-07-02  
**Source:** https://journal.azta.ai/hu/ket-teljes-allas-egyszerre

---

> Magyarországon a jogszabályok nem tiltják a párhuzamos munkavégzést, így elvben létesíthető egyszerre két teljes munkaidős állás. A gyakorlati megvalósítás során azonban szigorú összeférhetetlenségi, pihenőidős és adózási szabályokat kell szem előtt tartani a jogsértések elkerülése érdekében.

A magyar munkajogi szabályozás szerint **szabad egyszerre két teljes állásban dolgozni**, mivel a jogszabályok nem tartalmaznak általános tiltást a párhuzamos jogviszonyokra. A gyakorlatban azonban a két teljes munkaidős állás fenntartása rendkívül nehéz, mert a munkavállalónak mindkét helyen hiánytalanul teljesítenie kell a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét. A munkaidők esetleges átfedése, a pihenőidők kötelező kiadása és a munkáltatók jogos gazdasági érdekei szigorú gyakorlati korlátokat szabnak ennek a formának.

## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

A párhuzamos munkaviszonyok létesítése előtt az alábbi kulcsfontosságú jogi és gyakorlati tényezőket mindenképpen mérlegelni kell a jogszerű működéshez:

- A munka törvénykönyvéről szóló **2012. évi I. törvény** nem tiltja az egyidejűleg fennálló, több teljes munkaidős jogviszonyt.
- A munkavállaló köteles előzetesen tájékoztatni a munkáltatóját a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről.
- A munkáltató jogszerűen megtilthatja a másodállást, amennyiben az veszélyezteti a jogos gazdasági érdekeit vagy sérti a versenytilalmat.
- A napi és heti pihenőidőre vonatkozó szigorú szabályokat mindkét munkaviszonyban önállóan és hiánytalanul be kell tartani.
- Az adózás során a halmozódó jövedelmek miatt év végén jelentős adóhátralék keletkezhet, ha az adóelőleg-nyilatkozatokat nem megfelelően teszik meg.

## Szabad egyszerre két teljes állásban dolgozni?

Igen, a hatályos magyar jogszabályok alapján elvben teljesen legális két teljes munkaidős állást betölteni egyszerre.

A **2012. évi I. törvény** (a munka törvénykönyve) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely korlátozná a munkavállaló által egyszerre létesíthető munkaviszonyok számát. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló szabadon szerződhet több munkaadónál is napi 8 órás foglalkoztatásra. A gyakorlatban azonban a napi 24 órából 16 órát munkával tölteni fizikailag és szervezetileg is rendkívüli kihívást jelent.

A legnagyobb problémát a munkaidők ütközése jelenti, hiszen a munkáltatók elvárják, hogy a beosztás szerinti munkaidőben a dolgozó ténylegesen a rendelkezésükre álljon. Ha a két állás munkaideje akár részben is fedi egymást, az azonnali szerződésszegésnek minősül, és rendkívüli felmondással járhat.

## Mit mond az Mt. a párhuzamos jogviszonyokról?

A munka törvénykönyve alapján a párhuzamos jogviszonyokból eredő kötelezettségeket minden egyes munkaviszonyban külön-külön, egymástól függetlenül kell vizsgálni.

A jogszabály szerint a munkavállaló minden egyes munkaszerződésével önálló kötelezettséget vállal a munkavégzésre és a rendelkezésre állásra. A törvény nem mentesíti a dolgozót az egyik munkahelyi kötelezettsége alól azért, mert egy másik munkahelyén éppen feladatai adódtak.

### Hogyan sérti a másodállás a munkáltató jogait?

A törvény védi a munkáltatók gazdasági érdekeit, így a másodállás létesítése nem vezethet tisztességtelen piaci magatartáshoz vagy összeférhetetlenséghez.

A **2012. évi I. törvény 8. §-a** rögzíti, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez alapján a következő esetekben tilthatja meg a munkáltató jogszerűen a párhuzamos munkát:

1. Ha az új állás a meglévő munkáltató közvetlen piaci versenytársánál jönne létre.
2. Ha a másodállásban végzett tevékenység veszélyezteti a munkáltató üzleti titkainak megőrzését.
3. Ha a plusz munka miatt a munkavállaló annyira kimerül, hogy nem képes az eredeti munkakörét rábízott elvárható szinten ellátni.
4. Ha a munkavállaló a munkáltató szellemi tulajdonát vagy eszközeit használná a másik állásában.

### Hogyan alakul a pihenőidő és a rendelkezésre állás?

A kötelező pihenőidők biztosítása és a folyamatos rendelkezésre állás megnehezíti a napi tizenhat órás munkavégzés jogszerű megszervezését.

A **2012. évi I. törvény 104. §-a** előírja, hogy a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább **11 óra egybefüggő napi pihenőidőt** kell biztosítani. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt a szabályt a munkáltatónak a saját beosztása tekintetében kell betartania, a hatóságok a munkáltatók felelősségét külön-külön vizsgálják.

Ugyanakkor a munkavállaló személyes kötelezettsége, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg a munkahelyén. Ha a folyamatos pihenés hiánya miatt a dolgozó veszélyezteti a biztonságos munkavégzést, a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt az egészségügyi alkalmatlanságra vagy fegyelmi okra hivatkozva.

## Összegzés: A párhuzamos munkaviszonyok összevetése

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb jogi és gyakorlati szempontokat, amelyeket két egyidejűleg fennálló munkaviszony esetén mérlegelni kell.

| Szempont | Elsődleges munkaviszony | Másodlagos munkaviszony |
| --- | --- | --- |
| Jogi státusz | Teljesen legális, hatályos munkaszerződés alapján. | Jogilag lehetséges, de bejelentési kötelezettség alá esik. |
| Munkáltatói jóváhagyás | Nem szükséges utólagos engedély, de tiltó klauzula létezhet. | Megtiltható, ha sérti a 2012. évi I. törvény 8. §-át. |
| Pihenőidő (Mt. 104. §) | Minimum napi 11 óra egybefüggő pihenőidő kötelező. | A munkáltatónak szintén biztosítania kell a 11 órát. |
| Adózási kötelezettség | Normál adóalap és járulékok levonása történik. | Az adóelőleg-nyilatkozatok összehangolása szükséges. |

## Hogyan adózunk két teljes munkaidős állás után?

Két teljes állás után mindkét munkáltató köteles levonni a törvényben előírt adókat és járulékokat a kifizetett bérekből.

Mivel mindkét jogviszony önálló adózási kötelezettség alá esik, a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót mindkét bérből külön levonják. Ha a munkavállaló nem figyel a részletekre, az adóév végén komoly tartozást halmozhat fel az adóhatóság felé.

1. A 25 év alattiak SZJA-mentességének összeghatárát a két munkáltató nem tudja automatikusan összehangolni, így a keret túllépése esetén év végén visszafizetési kötelezettség keletkezik.
2. A családi adókedvezményt és egyéb kedvezményeket célszerű csak az egyik munkáltatónál igénybe venni a halmozódás elkerülése érdekében.
3. A munkavállalónak írásbeli adóelőleg-nyilatkozatot kell tennie mindkét munkahelyén, pontosan megjelölve a jogosultságokat.
4. Az éves személyijövedelemadó-bevallás elkészítésekor a két munkahelyről származó jövedelmeket kötelezően össze kell vonni.

### Köteles vagyok-e bejelenteni a meglévő munkáltatómnak az új állásomat?

Igen, a jóhiszeműség és tisztesség elve, valamint az együttműködési kötelezettség alapján a munkavállaló köteles előzetesen bejelenteni a meglévő munkáltatójának minden új, munkavégzésre irányuló jogviszonyát.

### Megtilthatja-e a munkaszerződés a másodállás létesítését?

Igen, a munkaszerződés tartalmazhat olyan kikötést, amely a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásához köti vagy kifejezetten megtiltja további munkaviszony létesítését a jogos gazdasági érdekek védelmében.

### Mi történik, ha a két munkahelyen egyszerre kellene dolgoznom?

Ez súlyos szerződésszegésnek minősül. Mivel a munkavállaló fizikai képtelenség miatt nem tud egyszerre két helyen rendelkezésre állni, az érintett munkáltató rendkívüli felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.

### Hogyan kell adóelőleget nyilatkoznom két egyidejű munkaviszony esetén?

Körültekintően kell eljárni: a különböző adóalap-kedvezményeket (például a családi kedvezményt vagy a személyi kedvezményt) javasolt csak az egyik munkáltatónál érvényesíteni, hogy elkerüljük a jogosulatlan kétszeres igénybevételt és a későbbi adóbírságot.