# EKHO adózás: feltételek, szabályok és határok Részletes útmutató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) adózási formájáról, a jogosultsági feltételekről, az adókulcsokról és a bevételi határokról. **Published:** 2026-07-02 **Updated:** 2026-07-02 **Source:** https://journal.azta.ai/hu/ekho-adozas-szabalyok-hatarok --- > Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) rendkívül kedvező adózási forma a művészeti, média- és sportszektorban dolgozóknak. Az adónem választásához meghatározott foglalkozás, általános adózású jövedelem és írásbeli nyilatkozat szükséges. A bevételi határok főszabály szerint évi 60 millió forintig terjednek, de sportolóknál ez az összeg lényegesen magasabb is lehet. ## Kulcsfontosságú tudnivalók az EKHO-ról - Az EKHO választásának alapvető feltétele egy törvényben meghatározott művészeti, média- vagy sporttevékenység folytatása. - Az adózónak rendelkeznie kell az évben egy minimális, az általános szabályok szerint adózó jövedelemmel is. - A magánszemély által fizetendő általános adó mértéke mindössze 15%, míg a nyugdíjasok esetében ez 9,5%-ra csökken. - Az általános éves bevételi felső határ 60 millió forint, ami az általános jövedelem nagyságától függően arányosítandó. - A kiemelt sportolók és edzők lényegesen magasabb, akár 250 vagy 500 millió forintos bevételi keretet is igénybe vehetnek. ## Ki választhatja az EKHO szerinti adózást, és mekkora a bevételi határa? Az EKHO szerinti adózást azok a magánszemélyek választhatják, akik a jogszabályban nevesített kulturális, média- vagy sportfoglalkozást űzik, és rendelkeznek általános adózású jövedelemmel. A legfőbb bevételi korlát az adóévben általános esetben 60 millió forint, míg hivatásos sportolók és edzők számára ez a határ 250 millió vagy 500 millió forintra emelkedik. A kedvezményes adózás alkalmazásának elengedhetetlen feltétele, hogy az érintett adózó írásbeli nyilatkozatot adjon a kifizető részére. Amennyiben a magánszemély általános adózás alá eső jövedelme nem éri el a jogszabályi minimumot, a bevételi határ időarányosan lecsökken. ## Mi az az EKHO, és milyen tevékenységekkel választható? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) egy olyan kedvezményes magyarországi adónem, amely az adózók bizonyos csoportjainak az általánosnál jóval alacsonyabb kulccsal teszi lehetővé a jövedelemszerzést. Ezt az adózási formát az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény részletesen szabályozza és határozza meg a jogosultak körét. A hivatkozott jogszabály alapján az adózás kizárólag a meghatározott FEOR-számmal azonosított tevékenységekre alkalmazható az alábbi főbb területeken: - **Alkotó- és előadóművészek**, például zenészek, énekesek, színészek, táncművészek, képzőművészek, írók és rendezők. - **Médiaszereplők és szakemberek**, köztük újságírók, televíziós és rádiós szerkesztők, grafikusok, valamint hangmérnökök. - **Színházi segédszakmák képviselői**, így különösen a díszletezők, sminkesek, maszkmesterek és a jelmezkészítők. - **Sportszakemberek és sportolók**, ideértve a szakképzett edzőket, sportszervezőket, hivatásos sportolókat és a hazai nemzetközi sportszövetségek munkatársait. ## Melyek az EKHO választásának további törvényi feltételei? Az EKHO választásának alapvető törvényi feltétele a megfelelő szakma mellett az, hogy az adózó az adóévben rendelkezzen olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizesse meg a közterheket. Ez a háttérjövedelem származhat hagyományos munkaviszonyból, egyéni vállalkozói kivétből vagy akár megbízási szerződésből is. A 2005. évi CXX. törvény előírásai szerint a teljes 60 millió forintos bevételi keret kihasználásához az általános szabályok szerint adózó jövedelemnek el kell érnie az adóévre vonatkozó minimálbér 12-szeresét. Emellett a magánszemélynek minden érintett kifizető felé még a kifizetést megelőzően írásbeli nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy az EKHO alkalmazását kéri az adott ügyletre. ## Hogyan alakulnak az EKHO bevételi korlátai? Az EKHO bevételi korlátai jelentősen eltérnek aszerint, hogy az adózó milyen státuszban van, illetve milyen tevékenységet végez a törvényi kereteken belül. Az alábbi táblázat bemutatja az egyes kategóriákhoz rendelhető éves maximális összeghatárokat. | Az adózó kategóriája | Éves EKHO bevételi korlát | | --- | --- | | Általános eset (ha a minimálbér 12-szerese teljesül jövedelemként) | 60 000 000 Ft | | Általános eset (ha a minimálbér 12-szerese nem teljesül jövedelemként) | Arányosított összeg a 60 millió Ft-ból | | Saját jogú nyugdíjas magánszemély | 60 000 000 Ft (arányosítási kötelezettség nélkül) | | Első osztályú hivatásos sportoló | 500 000 000 Ft | | Első osztályú edző, szövetségi kapitány, nemzetközi szövetség munkatársa | 250 000 000 Ft | ### Hogyan kell számolni az arányosítási szabályt? Az arányosítási szabályt akkor kell alkalmazni, ha a magánszemély általános adózású jövedelme nem éri el a minimálbér 12-szeresét az adóévben. Ilyen esetben a 60 millió forintos elméleti keret a megszerzett általános jövedelem arányában csökken le. A számításhoz a 60 millió forintot meg kell szorozni a ténylegesen elért általános jövedelem összegével, majd ezt az értéket el kell osztani a minimálbér 12-szeresével. Az így kapott összeg lesz az adózó egyéni, csökkentett éves EKHO bevételi határa az adott adóévre. ## Mennyi az EKHO mértéke és adókulcsa? Az EKHO általános adókulcsa a magánszemély esetében 15%, míg a saját jogú nyugdíjasnak minősülő adózók esetében ez a mérték 9,5%-ra mérséklődik. Ez a kedvező kulcs teljes egészében kiváltja az általános személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot is. Fontos szabály, hogy a kifizetőt terhelő korábbi extra közteher kötelezettség megszűnt, így a foglalkoztatónak nem keletkezik plusz adófizetési kötelezettsége ezen a jogcímen. Az adólevonást és a bevallást a kifizető teljesíti a magánszemélytől levont összegből. ## Milyen kizáró feltételekre kell figyelni az EKHO esetében? Az EKHO választása során kiemelt figyelmet kell fordítani a más adónemekkel való összeférhetetlenségi szabályokra a jogszabályi megfelelés érdekében. Nem alkalmazható az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás olyan tevékenységre, amelyre az egyéni vállalkozó ugyanazon adóévben a kisadózók tételes adóját (KATA) választotta. Ez a kizárás azt jelenti, hogy a KATA és az EKHO egyazon tevékenységen belül párhuzamosan nem futhat. Amennyiben az adózó mégis megszegi ezt az összeférhetetlenségi szabályt, az az adókedvezmények elvesztését és utólagos adóbírságot vonhat maga után a hatóságok részéről. ### Kinek éri meg az EKHO-t választani? Az EKHO leginkább azoknak a magasabb jövedelmű művészeknek, újságíróknak és sportolóknak éri meg, akiknek a bevétele meghaladja a minimálbér szintjét, hiszen a 15%-os adókulcs jóval kedvezőbb az általános adó- és járulékterheknél. ### Hogyan kell nyilatkozni az EKHO alkalmazásáról a kifizető felé? A magánszemélynek minden egyes kifizetés vagy szerződéskötés előtt írásbeli nyilatkozatot kell átadnia a kifizető részére, amelyben kifejezetten kéri az EKHO szabályainak alkalmazását a kifizetendő összegre. ### Nyugdíjasként milyen EKHO adózási szabályok vonatkoznak rám? Saját jogú nyugdíjasként az EKHO mértéke rendkívül kedvező, mindössze 9,5%. Emellett a nyugdíjasokra a minimálbér-feltétel sem vonatkozik, így automatikusan jogosultak a teljes évi 60 millió forintos bevételi keretre. ### Mi történik, ha év közben átlépem az EKHO bevételi határomat? Amennyiben a megszerzett bevétel az adóévben átlépi a törvényes határt, a határérték feletti jövedelemrészre már nem alkalmazható az EKHO. Az e feletti bevételeket az általános szabályok szerint kell leadózni.